A Koszovó és Montenegró közötti államhatár és a körülötte zajló viták és ellentmondások már évek óta témát szolgáltatnak elsősorban a koszovói politikusoknak és közvéleménynek. Az egész nagyjából 2011. óta húzódik, a két ország akkor kezdett tárgyalásokba, hogy kijelöljék az államhatárt. 

Pedig 2015 augusztusában a két ország képviselői már aláírták a jelenlegi államhatárok hivatalossá tételéről szóló egyezményt a Bécsben tartott Nyugat-Balkáni Csúcstalálkozón. A montenegrói parlament még tavaly év végén elfogadta az ezzel kapcsolatos határozatot. Atifete Jahjaga, Koszovó akkori elnöke is azt nyilatkozta - külföldi (amerikai, brit és német) szakértőkre hivatkozva -, hogy a kijelölt határ megfelel a nemzetközi irányadó normáknak. 

A koszovói ellenzék viszont nem volt hajlandó elfogadni a nemzetközi álláspontot. Szerintük ezzel több, mint 8000 hektárnyi földet veszítene Koszovó, elsősorban olyan területeket, ahol albán kisebbség él. Ramush Haradinaj, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori vezetője, jelenleg az ellenzéki Koszovó Jövőjéért Szövetség (AAK) pártelnöke ezt nyilatkozta: "Mi tisztelünk mindenkit, de Koszovó az Koszovó, és majd mi döntünk a saját határaink felől."

Haradinajot egyébként a Hágai Nemzetközi Törvényszék megvádolta háborús bűnökkel és emberiség elleni bűncselekményekkel, melyeket a koszovói háború alatt követett el ottani szerbek, romák és albánok ellen is. 2008-ban felmentették a vádak alól, de az ügyészség fellebbezett. Haradinaj ügyét újratárgyalták 2012-ben, de itt is sikerült tisztára mosnia magát.

Montenegro erre csak annyit üzent, hogy a maguk részéről a bécsi csúcstalálkozón született egyezményt úgy tekintik, hogy az kőbe van vésve, továbbá a belügyminisztérium közölte, hogy hamarosan elkezdik azt a két éven keresztül tartó folyamatot, amely véglegesíti a két ország közötti határt.

Montenegró és Koszovó határa. Sárgával a Koszovó által követelt, jelenleg Montenegróhoz tartozó terület

(kép forrása: vijesti.me)

Ahogy sejteni lehetett, az ellenzék ezt nem hagyta annyiban. Első lépésként idén márciusban bojkottálták a parlament munkáját. Kormányellenes tüntetéseket szerveztek, azzal vádolták Jahjaga elnököt, hogy csak azért írta alá az erről szóló egyezményt, mert ebből neki személyes haszna származott. Végül júniusban, három hónap után hajlandóak voltak visszatérni a parlamentbe, miközben Driton Caushi, az Önállóság Párt (Vetevendosje) képviselője tagadta a bojkott vádját. "Ez a két másik ellenzéki párt (az AAK, és a Nisma) egyoldalú kezdeményezése volt, de mi ezzel nem értettünk egyet, ugyanis meggyőződésünk, hogy a parlament kell, hogy legyen a politikai viták helyszíne. Mi is elhagytuk ugyan a parlamentet, de mi nem bojkottáltuk az ottani munkát, mi mindig is hajlandóak lettünk volna bármikor visszatérni, különösen, hogy ekkora horderejű döntéseket kellett hozni, mint a Montenegróval közös határ", magyarázkodott Caushi.

Driton Caushi

(kép forrása: BIRN)

Idén augusztusban, hosszas viták és botrányok után a koszovói parlament végül elfogadta a Montenegróval közös, kijelölt határt és meghozta a szükséges határozatot.

Ennek az egésznek azért van Koszovó szempontjából ekkora hordereje, mert az Európai Unió ettől a határmegállapodástól tette függővé azt, hogy koszovói állampolgárok vízum nélkül utazhassanak a schengeni határokon belül.

Ahogy sejteni lehetett, elszabadult a pokol. Az ellenzéki pártok szimpatizánsai a pristinai parlament előtt tüntettek, sőt, néhányan még a parlamenti pártok soraiból is kritizálták a határozatot. A parlamenten belül pedig könnygázzal támadtak az ellenzéki képviselők. Igen, jól olvasta mindenki, könnygázzal. A fent említett Driton Caushi az egyik parlamenti bizottsági ülésen dobott könnygázgránátot az ott ülő képviselők közé, miközben azok a montenegrói-koszovói határról üléseztek. 

BREAKING: Tear gas grenade exploded inside commision meeting room of the Kosovo Parliament pic.twitter.com/0cbvIZTnYn

— Vincent Triest (@VincentTriest) August 9, 2016

A rendőrség nem erősítette meg, hogy valóban Caushi dobta volna a könnygázt az ülésterembe, ugyanakkor a Vetevendosje elismerte, hogy valóban ő volt a tettes. Sőt, a párt egy másik tagja, Donika Kadaj Bujupi közölte, hogy akkor is folytatják a demonstrációjukat, ha ezért a párt tagjait letartóztatják. "Nem vagyunk hajlandóak abbahagyni a demonstrációt, mert nem adjuk a földjeinket", nyilatkozta.

A történet pedig éppen most folytatódik egy újabb fejezettel: valakik, feltehetően ellenzéki aktivisták kézigránátot hajítottak hétfő este a koszovói állami tévé (RTK) székházának udvarára. Személyi sérülés nem történt. Hashim Thaci koszovói elnök (egykori UCK-fővezér, majd Koszovó miniszterelnöke, később védelmi minisztere) élesen elítélte a robbantást, mondván, hogy ez "a sajtószabadság és a szabad véleményformálás elleni támadás volt".

Folytatás pedig egészen biztosan lesz.

(forrás: BIRN, Wikipedia, AP, RT, Vajdaság Ma)