Az ISIS-t senkinek nem kell bemutatni. Az, hogy a Balkánon jelen vannak, már egy ideje érezhető. Itt nem a naponta ezres-tízezres tömegekkel áthaladó, a menekültek között állítólag megbúvó terroristajelöltekre gondolok, hanem azokra a radikális iszlámista gócokra, amelyek a Balkán muzulmán vallású közösségeiben jöttek létre és működnek a mai napig. A poszt első részében a Bosznia-Hercegovina és Bulgária területein létrejött ilyen csoportosulásokról lesz szó, a folytatásban pedig Albániáról, Koszovóról és Macedóniáról (hellyel-közzel Szerbiáról is).

Bosznia-Hercegovina

A szalafista iszlám először a délszláv háború idején tűnt fel a volt Jugoszlávia területén. A boszniai háborúban jelent meg a magukat El-Mudžahidnek nevező, muzulmán vallású önkéntesekből álló alakulat, akik saját bevallásuk szerint az iszlámért és a muszlimokért harcoltak.

Az El-Mudžahid katonái és Alija Izetbegović, Bosznia-Hercegovina akkori elnöke a délszláv háború idején

(kép forrása: BIRN)

Közülük kitűnt egy Husein Bosnić nevű illető. Bosnić 1972-ben született a mai Bosznia-Hercegovina területén lévő Bužim városában. A szüleivel később, sok más honfitársához hasonlóan kivándorolt az akkori NSZK-ba és valószínűleg ott ismerkedett meg a szalafistákkal. 1992-ben az El-Mudžahiddel együtt visszatért Boszniába, majd a háború után ott is maradt és elkezdte kiépíteni a szalafista mozgalmat. Nagy csodálója volt Oszama bin-Ladennek, többször is mártírnak nevezte. Bosnić a híveivel ún. khutbah-okon, prédikációkon keresztül tartotta a kapcsolatot, ezeken át közvetítette a szélsőséges nézeteit. Eleinte az utcán prédikált, majd megpróbált mecsetekben is szónokolni, de egyikbe sem engedték be. Végül a Youtube-ra töltötte fel a khutbah-jait és ott terjesztette őket. 2014-ben az egyik ilyen prédikációjában arra buzdította a - főleg fiatalokból álló - híveit, hogy csatlakozzanak az ISIS-hez. Végül 2014 végén 15 másik szalafistával együtt letartóztatták terrorizmusra való felbujtásért és toborzásért. Bosnić a vádakat végig tagadta, még a Youtube-ra feltöltött videókkal kapcsolatban is tagadta, hogy bármi köze lenne hozzájuk. Végül 7 év börtönbüntetést kapott. A tárgyalást a legmagasabb szintű biztonsági előírások közepette tartották, a Bosnićot körülvevő rendőrök és biztonságiak szinte mind símaszkot viseltek.

Bosnić a letartóztatásakor (körülötte a bosnyák terrorelhárító részleg, a SIPA emberei)

(kép forrása: balkanblog.org)

Érdekesség, hogy míg a hivatalos muzulmán vallási központokból szabályosan kitagadták Bosnićot, addig kisebb, eldugottabb falvakban (pl. Velika Kladušában) úgy tekintettek rá, mint a legfőbb vallási autoritásra. A hívei olykor kilométereket utaztak, hogy láthassák-hallhassák. A legtöbb híve szegény, iskolázatlan fiatal volt.

2014-ben aztán Bosznia-Hercegovinában elfogadtak egy törvényt, amely megtiltja az ország állampolgárainak, hogy külföldi háborúkban vegyenek részt. Ennek hatására több videó is megjelent a közösségi oldalakon és videómegosztókon, ahol bosnyák (valamint koszovói és albán) fiatalok elégetik az útlevelüket és azt mondják, hogy ők mostantól a kalifátushoz tartoznak. Ezzel együtt 2015-re már megcsappant azoknak a száma, akik Szíriába vagy Irakba szöktek és csatlakoztak az ISIS-hez, de így is közel 100-nak sikerült. Ebből kb. 50-en időközben visszatértek Boszniába és nagy valószínűséggel terjesztik tovább a radikális iszlámot. A többi szinte biztosan meghalt.

A lenti videón egy Ošve nevű kis boszniai falu és annak a lakói láthatók. Ošve jó kétórányi autóútra található Szarajevótól északra, mélyen a hegyekben. Utoljára 1991-ben volt a faluban népszámlálás, akkor 490-en laktak ott. A háború alatt elnéptelenedett, majd akik visszaszivárogtak, azok szinte mind a radikális iszlám követői voltak. A helyi "mecset" egy lakóház, amelynek a tetejére hangszórókat helyeztek el. És aki 1:21-nél az Iszlám Állam zászlóját véli felfedezni, nos, az jól látja. (A felvétel 2016 februárjában készült.)

 A SIPA "nemzetbiztonsági szempontból veszélyes" területnek nyilvánította a falut vallási szélsőségesség, radikalizmus miatt, amely terrorcselekmények előkészítéséhez vezethet. A falu lakói viszont felháborodva elutasítják a szélsőségességnek még a feltételezését is. Ők szerintük csak "iszlám módon" akarnak élni. Ugyanakkor a falu lakói közül már többen is csatlakoztak az ISIS-hez Szíriában vagy Irakban. A falu "mecsetének" vezetője, egy 28 éves férfi a BIRN-nek elmondta, hogy ők csak az iszlámnak megfelelő életet akarnak élni. Nem akarnak bántani senkit, nem akarnak konfliktust, ők csak a vallásukat akarják gyakorolni. Bár az újságíró kérdésére kibökte, hogy nincs olyan végzettsége, ami feljogosítaná őt arra, hogy imám legyen, nem folytatott tanulmányokat, "csak a szent könyveket tanulmányozta". 

Ošve falu "imámja", Selvedin Džanić

A hivatalos boszniai iszlám közösség (IZ) úgy igyekszik felvenni a harcot az ilyen, és ehhez hasonló, nem hivatalos mecsetek, imahelyek ellen, hogy amennyiben a vallásos célra létrehozott hely nincs az IZ által hivatalosan elismerve, akkor azt két hónapon belül be kell zárni. Valószínűleg nem lep meg senkit, hogy ennek nem volt sok foganatja. 38 ilyen nem hivatalos csoportról tud az IZ (a valóságban ennél valószínűleg jóval több lehet), ebből összesen 14 volt hajlandó együttműködni, a többi 22 nem. Azzal a kifogással álltak elő, hogy ők csak összegyűlnek imádkozni, nincs semmi rossz szándékuk, ők mindenkit békén hagynak, cserébe őket is hagyják békén. A kormány részéről viszont Dragan Mektić titkosszolgálatokat felügyelő miniszter kijelentette, hogy ha az IZ nem tudja kezelni a helyzetet, akkor a titkosszolgálat veszi kézbe az ügyet, mert ezek a közösségek súlyos kockázatot jelentenek az államnak.

Bulgária

Bulgáriában főleg a romák között terjed az iszlám. Akárcsak Magyarországon, úgy Bulgáriában is a roma közösségek közül kerülnek ki a legszegényebbek, leginkább leszakadók, leginkább iskolázatlanok, ez pedig mind remek táptalaja a radikális eszmék terjedésének. A társadalom megfeledkezett róluk, a legtöbb faluban nincs vagy alig van infrastruktúra, nincs tömegközlekedés, olykor még betonozott út sincs. A közösségek anyanyelve török, ők saját magukat is töröknek nevezik. Az egyik ilyen közösségben, Pazardzsik város romák lakta negyedében volt 2014-ben egy nagy letartóztatáshullám. Az ottani Ebu Bekir mecset imámját, Ahmed Moussát több társával együtt letartóztatták iszlámista propaganda terjesztése, gyűlöletkeltés és toborzás miatt. Moussának kb. 300-500 követője lehetett, a híveitől pénzt is szedett, hogy az ISIS harcosait támogassák. Azzal is vádolták, hogy logisztikai segítséget nyújtott három Bulgárián átutazó dzsihádistának, akik Szíriába akartak eljutni.

Ahmed Moussa

(kép forrása: BIRN)

 A most 40 év körüli Ahmed Moussa egyébként Angel Sztojanov néven látta meg a napvilágot. 20 éves koráig keresztény volt, aztán a 90-es évek közepén eljutott Ausztriába, ott tért át az iszlámra. Hazatérve Szarnica faluban egy évig tanult, majd imám lett. Bolgár nevét lecserélte arab hangzásúra (ezt a példát többen is követték a közösségben). Állítása szerint akkor találkozott a szalafista iszlámmal, amikor Szarnicában tanult. Kiderült róla az is, hogy fiatalabb korában többször kezelték depresszióval és skizofréniával, és valójában soha nem lehetett volna belőle imám. Ő a saját otthonát alakította át imahellyé és ott terjeszti a radikális iszlámot. 2002-ben csatlakozott a jórészt szaúdi pénzből épült Ebu Bekir mecsethez, de természetesen Skype-on és Youtube-on keresztül is terjeszti az igét.

Egy ottani, szintén iszlám vallású 55 éves férfi szerint azonban nem mindenki csatlakozott Moussa radikális mozgalmához. Ő maga azt mondja, nem akar úgy élni, mint 1000 évvel ezelőtt, neki tökéletesen megfelel a mai, mérsékeltebb iszlám. Hozzátette, hogy Moussa mozgalmának azért annyi haszna volt, hogy a hatására többen felhagytak az alkohollal és a kábítószerrel, ugyanakkor a férfi rengeteg régi barátját elveszítette, mert Moussa követői teljesen eltávolodtak a régi közösségtől.

Pazardzsiki romák az Iszlám Állam zászlójával

Nikábot viselő pazardzsiki roma nő

(kép forrása: Radio Bulgaria)

Pazardzsik hivatalos iszlám közösségének a vezetői a probléma okát a szegénységben és az ebből eredő társadalmi problémákban látják. Szerintük az állam egyszerűen hátat fordított a térségnek. (Egy 2011-es népszámlálás szerint a 15 évnél idősebb romák között 60 %-os a munkanélküliség. Még mindig nagyon sokan vannak közöttük olyanok, akik teljesen írástudatlanok. A mélyszegénység, marginalizáltság teljesen általános. Aki teheti, külföldre megy dolgozni és az ottani keresetéből támogatja a családot.)

2016 júniusában a bolgár kormány törvényt hozott a burka betiltásáról. A parlament elsöprő többséggel szavazta meg a törvényt, egyedül a török kisebbség képviselői tiltakoztak. A kormány ezzel elsősorban a radikális iszlám térhódítását akarta megakadályozni, másfelől a nők méltósághoz és személyi szabadsághoz való jogát akarták biztosítani. A rendelet lényegében betiltja az arcot eltakaró bármiféle viseletet nyilvános helyen, tehát utcán, hivatalokban, iskolában és tömegközlekedésen. A rendelet nemcsak az ország állampolgáraira vonatkozik, hanem letelepedőkre, átmenetileg ott tartózkodókra és menekültekre is. A tiltakozó kisebbségek érveire, miszerint az egész országban alig egy-kétszáz nő visel burkát illetve nikábot, az egyik parlamenti képviselő válasza az volt: most lehet, hogy csak pár százan viselnek ilyet, de nem akarják megvárni, amíg ez a szám 150 000-re nő.

(források: BIRN, RFE/RL, Wikipedia, balkanblog.org, International Business Times)