Szeptember 25-én népszavazást akartak tartani a Boszniai Szerb Köztársaságban arról, hogy január 9-ét hivatalosan is a Köztársaság nemzeti ünnepének nyilvánítsák-e. A kezdeményezés Milorad Dodiktól, a Köztársaság jelenlegi elnökétől származik, aki egyúttal a kormányzó baloldali, szeparatista Független Szociáldemokraták Szervezete (SNSD) pártjának elnöke.

Bosznia-Hercegovina térképe, pirossal a Boszniai Szerb Köztársaság területe

(kép forrása: Wikipedia)

Bosznia-Hercegovina hivatalos nemzeti ünnepe november 21., a Daytoni Békeszerződés aláírásának a napja. (A békeszerződésről egy informatív, részletes posztot lehet olvasni a Balkáni mozaik blogon.) A Boszniai Szerb Köztársaságban viszont ragaszkodnak a saját nemzeti ünnephez, annyira, hogy január 9-ét már 1992. óta (nem hivatalos) ünnepnapként tartják számon. Ez a nap egyúttal Szent István vértanú ünnepe is. A probléma pedig pontosan ez, nevezetesen az, hogy január 9. pravoszláv vallási ünnep is, és a Köztársaság területén élő, nem szerb (bosnyák, horvát) nemzeti kisebbségek kirekesztve érzik magukat.

2015 novemberében a szarajevói alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek nyilvánította a Köztársaság önkényesen kikiáltott nemzeti ünnepét. Ennek ellenére a szerb entitás parlamentje ez év július 15-én megszavazta a népszavazásról szóló határozatot. A bosnyák kisebbség pártja, a Domovina (Anyaföld) bojkottálta a parlamenti szavazást; Senad Bratić, a parlament alelnöke, a Domovina tagja ezt azzal indokolta, hogy nem hajlandóak részt venni semmiben, ami alkotmányellenes. A pártja továbbá felszólította Valentin Inzko-t, a Bosznia-Hercegovina élére kinevezett ENSZ-megbízottat, hogy akadályozza meg a népszavazás kiírását, mert szerintük ez szembemenne a Daytoni Békeegyezményben foglaltakkal.

Milorad Dodikot különösebben nem rendítette meg a bosnyák kisebbség tiltakozása, sem az, hogy egyre jobban erősödött a rá nehezedő nemzetközi nyomás. Külföldről mindenképpen szerették volna megakadályozni ennek a népszavazásnak a kiírását. Egyöntetű véleményük szerint a referendum destabilizálná az amúgy is törékeny egyensúlyt Bosznia-Hercegovinában. Az amerikai nagykövet egy közleményben felszólította a szerb entitás vezetőit, hogy álljanak el a népszavazás kiírásától. "[A referendum] nyíltan az AB döntése ellen megy. Ezzel elszigetelnék a Boszniai Szerb Köztársaságot, valamint nyíltan ellenszegülnének az állami igazságszolgáltatás intézményének." Majd Amerika egyre keményebb hangot üt meg: "A Daytoni Békeegyezmény egy nemzetközi egyezmény, és megvan a következménye annak, ha valaki ennek ellene szegül. Az USA-nak és a nemzetközi közösségnek komoly erőfeszítésébe került az, hogy megteremtse Bosznia-Hercegovinában a békét, a stabilitást és a jólétet. Ezért az USA nem fogadja el, ha valaki akár a  Daytoni Békeegyezménnyel, akár a bosznia-hercegovinai állami intézményekkel szembeszegül." A BIRN szerint maga Joe Biden tárgyalt Aleksandar Vučić szerb miniszterelnökkel a szerbiai látogatása során és kifejezetten arra kérte Vučićot, hogy próbálja meg Dodikot mindenáron lebeszélni a referendumról.

Milorad Dodik

(kép forrása: mojabanjaluka.info)

Tomislav Nikolić szerb elnök és Aleksandar Vučić valóban tárgyaltak Dodikkal. A várakozásokkal ellentétben azoban a szerb miniszterelnök közölte: ugyan nem támogatja a népszavazási kezdeményezést, de nem is fogja róla Dodikot lebeszélni, mint mondta "amennyiben a referendum valóban kizárólag arról fog szólni, hogy január 9-én tartsák-e a nemzeti ünnepet és nem másról".

Egyesek szerint ez a népszavazás valójában egy erőpróba lenne a kormánypárt részéről, ugyanis október 2-án parlamenti választást tartanak a Boszniai Szerb Köztársaságban. Több boszniai szerb politikus elismerte, hogy a két választást azért szerették volna annyira közel szervezni egymáshoz, mert a referendumtól remélték volna, hogy Dodik pártja még jobban megerősödik, továbbá a parlamenti választások vitorlájából kifogná a szelet, és arra jóval kevesebben mennének el, mint erre a népszavazásra.

Az AB alkotmányellenesnek nyilvánította a referendum-kezdeményezést, ennek ellenére Milorad Dodik kijelentette, hogy az entitás tovább készül a népszavazásra, akkor is, ha az AB vagy akár az ENSZ-megbízott ezt megtiltja nekik. Valentin Inzko ENSZ-megbízott valóban ki is adott egy közleményt, mely szerint ha az AB valamit alkotmányellenesnek nyilvánított, azt semmiféle népszavazás nem fogja felülbírálni vagy semmissé nyilvánítani.

Valentin Inzko ENSZ-megbízott

(kép forrása: abrasmedia.info)

A helyzet viszont az, hogy egyfelől az AB-nek vajmi kevés tényleges hatalma van Bosznia-Hercegovinában. A testület 9 tagból áll: 3 külföldi jogászból, valamint mindhárom nemzetiség (a szerb, a bosnyák és a horvát) 2-2 tagot delegál. Szerb és horvát részről azonban rengeteg kritika éri az AB-t, mert szerintük a három külföldi tag rendszeresen a bosnyákok javára dönt az országot érintő kérdésekben. Ez és az igazságszolgáltatás általános gyengesége oda vezetett, hogy az AB döntéseit gyakran egyáltalán nem sikerül foganatosítani.

Másfelől az ENSZ-megbízott elvileg valóban közbeavatkozhat abban az esetben, ha úgy találja, hogy az országban valami nem a Daytoni Békeegyezménynek megfelelően működik. Ugyanakkor minden egyes lépéséhez szükség van a Végrehajtó Tanács (Peace Implementation Council) jóváhagyására. A Tanácsnak 55 tagországa van, köztük Oroszország is, és Oroszország már nem egyszer megakadályozta a döntések, különösen ezzel a népszavazással kapcsolatos döntések végrehajtását. Oroszország nyíltan támogatja a Boszniai Szerb Köztársaság népszavazás-kezdeményezését. Petar Ivancov, Oroszország boszniai nagykövete kijelentette, hogy a szerb entitás polgárainak joguk van maguk dönteni az őket érintő alapvető kérdésekről.

A BIRN szerint Oroszországnak egyre inkább nem tetszik Szerbia nyugatbarát politikája, emiatt egyre jobban távolodik a belgrádi vezetéstől, viszont a Boszniai Szerb Köztársasággal egyre szorosabbra fűződik a viszonya azok egyre nyíltabb nyugatellenessége miatt.

A helyzet pillanatnyilag az, hogy Dodik szeptember 22-én Moszkvába utazik, hogy ott Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon, bár tagadta, hogy támogatást szeretne kérni az orosz elnöktől. Emellett egy korábbi TV-interjúban azt fejtegette, hogy 2017-ben újabb népszavazást szeretne tartani, de itt már a Boszniai Szerb Köztársaság Bosznia-Hercegovinából való kiválása lenne a tét. A feszültséget pedig még jobban tetőzi a boszniai horvátok vezetőjének, Božo Ljubićnak a kijelentése, mely szerint alaposan meg kellene vizsgálni a Daytoni Békeegyezményt, hogy mennyiben felel meg a boszniai horvátok igényeinek. Mi sem érzékelteti jobban az egyre erősödő feszültséget, mint az egykori háborús veterán, Sefer Halilović nyilatkozata néhány nappal ezelőtt. Halilović szerint a referendum nem a január 9-i nemzeti ünnepről fog szólni, hanem a szerb entitás kiválásáról. Ez pedig óhatatlanul erőszakot fog vonni maga után, végső soron pedig azt, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság végképp eltűnik a térképről. Hozzátette, hogy szerinte a szerb entitás 15 napig sem tartana ki, ha szembe kellene néznie a bosnyák haderőkkel. Ezt viszont Belgrád nyílt háborús fenyegetésnek vette. Ivica Dačić szerb külügyminiszter figyelmeztetett: ha bármi bántódása esik a boszniai szerbeknek, azt Szerbia nem fogja ölbe tett kézzel nézni.

(források: BIRN, Insajder, Vajdaság Ma, N1 Srbija, RFE/RL, Independent Balkan News Agency, N1 BiH)