Helyhatósági választások Bosznia-Hercegovinában: Srebrenicában szerb jelölt, Velika Kladušában egy egykori háborús bűnös nyert
Október 2-án helyhatósági választásokat tartottak Bosznia-Hercegovinában. Különösebben nagy földindulás nem történt: a szerb entitás területén a Milorad Dodik vezette, szeparatista SNSD nyert a legtöbb helyen, míg a bosnyák-horvát föderációban a Bakir Izetbegović-féle konzervatív, muzulmán Demokratikus Akciópárt (SDA) aratta a legtöbb győzelmet.
A választások előtt a BIRN nyomozásba kezdett a jelöltekről. Egészen döbbenetes számokat közöltek: legalább 50 polgármester-jelöltről derült ki, hogy valamilyen igazságügyi eljárás volt vagy épp van ellenük folyamatban. Az ellenük felhozott vádak egészen széles skálán mozognak, korrupciótól a háborús bűnökig. De volt, akit pénzmosás vagy nemi erőszak vádjával állítottak bíróság elé. Bosznia-Hercegovinában egyébként nem számít kizáró oknak az, ha valaki ellen korábban bírósági eljárás folyt, de még a börtönbüntetés sem baj. Egyetlen kitétel van: a jelölt akkor nem indulhat helyhatósági választáson, amennyiben a Hágai Nemzetközi Bíróság folytat eljárást ellene.
A fenti, nem éppen tiszta múltú jelöltek között egyértelműen a 77 éves Fikret Abdić a legfurcsább. Szülővárosában, Velika Kladušában indult a polgármesteri székért a Munkáspárt jelöltjeként. A bosnyák etnikumú, muzulmán vallású Abdić még 1993-ban, a boszniai háború idején megalapította a rövid életű, szeparatista Nyugat-Boszniai Köztársaságot. Ennek területén az embereivel létrehoztak egy hadifogolytábort és ott a bosnyák hadsereg katonáit tartották fogva, ill. követtek el ellenük háborús bűnöket. Abdićot végül Horvátország ítélte el 2005-ben 15 évre. Ebből 10 évet ült, 2012-ben szabadult. A szülővárosában kifejezetten népszerűnek számít.
Fikret Abdić a támogatói gyűrűjében
(kép forrása: kurir.rs)
A másik ilyen jelölt a boszniai szerb Miroslav Kraljević, az SNSD vlasenicai jelöltje. Ő 2012-ben elraboltatott egy önkormányzati képviselőt, majd vádalkut kötött az ügyészséggel. Ennek folyományaként 4000 bosnyák márka (mai árfolyamon közel 630 000 forint) megfizetésére kötelezték. Vagy ott van Senaid Memić, Ilidža polgármester-jelöltje, aki négy hónapos börtönbüntetést kapott 2006-ban, miután verbálisan inzultálta azt a bírót, aki a fiát (egy másik ügyben) elítélte. És így tovább. Srđan Blagovčanin, a Transparency International boszniai képviselője szerint elfogadhatatlan, hogy ilyen emberek egyáltalán a hatalom közelébe juthatnak.
Az előzetes közvélemény-kutatások már előrevetítették az SDA, illetve az SNSD fölényét. A bosnyák-horvát föderációban a második helyre a HDZBiH (Boszniai Horvát Demokratikus Unió) került 7 %-kal, a szerb entitásban a Szerb Demokrata Párt (SDS) 9 %-os támogatottsággal. A bizonytalanok, illetve nem szavazók köre a föderációban 45 % volt, a szerbeknél 48 %.
Ezek után október 2-án reggel 7-kor megnyíltak a szavazókörzetek, hogy a szavazásra jogosult 3 263 906 állampolgár leadhassa a szavazatát. 5469 körzetben választhattak összesen 30 445 jelölt közül.
A Radio Free Europe leközölt egy riportot a szavazatukat pénzért árusító bosnyákokról. A legnépszerűbb bosnyák hirdetési oldalon, az olx.ba-n lehetett szavazatárusító apróhirdetésekbe botlani. Jellemzően 50 bosnyák márkáért (kb. 7800-7900 forint) árulták a szavazataikat. A RFE megkérdezett néhány ilyen hirdetőt, néhányan válaszoltak, szigorúan név nélkül. Az egyikük ezt mondta: "A politikusokat úgysem érdeklik az emberek. Ha eladom a szavazatomat, legalább lesz ebből ténylegesen valami hasznom. Van, aki még ennél is több pénzért árulja a szavazatát. Valaki engem is megkeresett, 100 márkát ajánlott azért, ha lefényképezem a szavazócédulámat [miután bejelölte rajta az adott jelöltet] és a képet elküldöm egy megadott telefonszámra." Egy másik hirdető elmondta, hogy őt konkrétan megkereste egy kelet-szarajevói jelölt és 25 eurót ajánlott a szavazatáért. "Vidéken ugyanez megy, de ott zsák lisztet, 10 liter étolajat vagy 10 kiló cukrot adnak a szavazatért", tette hozzá. Egy szarajevói férfi pedig elmesélte, hogy megy ez a "fizetett szavazás". Egy távoli rokona hozta őt össze egy ilyen szavazatvásárlóval. Az illetővel megbeszélte, hogy kire kell adnia a voksát, majd a választás napján találkozott egy nővel a választókörzet bejáratánál. A nő elmondta, hogy mit kell csinálni, hogy kell szavazni és megígérte, hogy egy hét múlva megkapja a pénzét. A férfi végül 2 hónap után jutott hozzá az összeghez, "komoly utánajárást igényelt", ahogy mondta. Először a pártközpontot kereste meg a választás után. Ott elővettek egy listát, azon legalább 150 név szerepelt. Az ő neve is rajta volt, mellette zöld jel. "Pirossal azokat jelölték, akik regisztráltak a szavazásra, de végül nem mentek el", meséli a férfi. Még azt is elmondta, hogy máshol eleve a bejelölt szavazócédulát nyomják az ember kezébe, csak be kell sétálni a szavazókörzetbe és be kell dobni. Máshol le kell fényképezni a cédulát, mielőtt bedobná az urnába - emiatt egyébként mindenféle fényképezőgépet és kamerás mobilt kitiltottak a szavazóhelyiségekből. De akit csak megkérdeztek, mindenki azt mondta, hogy nem fél a lebukástól. Maguk a politikusok sem félnek, hogy kiderülnek az ilyen és ehhez hasonló csalások. Azt mondta az egyik ilyen szavazatárusító, hogy csak akkor buknának le, ha a médiában nyíltan beszélnének a módszereikről.
Egyetlen incidens zavarta meg a szavazást. A bosnyák-horvát vegyes lakosságú Stolacban egy bosnyák jelölt panaszkodott a választást ellenőrző, horvát nemzetiségű delegáltra. Ennek végül fizikai bántalmazás lett a vége. Mindketten kisebb sérüléseket szenvedtek, de az incidenst követően a szavazókörzetet lezárták.
Összességében 53,88 %-os volt a részvételi arány. A Milorad Dodik-féle SNSD elsöprő győzelmet aratott, 11-gyel több városban sikerült polgármesteri székhez jutnia a jelöltjeiknek az előző helyhatósági választásokhoz képest. A föderáció területén az SPA valamivel kevesebb helyen győzött, mint 4 évvel ezelőtt, Bakir Izetbegović ezt "kis győzelem, de győzelem"-nek aposztrofálta. A Boszniai Szerb Köztársaság szíve-lelkének számító Banja Lukában az SNSD-DNS-SP koalíció jelöltje, Igor Radojičić győzött, az igazi meglepetés - de talán a "sokk" még találóbb kifejezés rá - Srebrenicában volt, ott ugyanis 17 év után először lett újra szerb nemzetiségű polgármester a 34 éves Mladen Grujičić személyében.
Mladen Grujičić
(kép forrása: RFE/RL)
Grujičić elsöprő többséggel nyert, 3879 szavazatot kapott, míg ellenfele, a bosnyák Ćamil Duraković 1631-et. (A harmadik jelölt, a független Desnica Radivojević mindössze 14-et.) Duraković nagyon nehezen emésztette meg a vereséget, kijelentette, hogy újra fogja számláltatni a szavazatokat. A Srebrenicai Anyák Szövetsége pedig nyílt levélben tiltakozott, vezetőjük, Munira Subašić kijelentette, hogy neki Grujičić soha nem lesz a polgármestere. Svetlana Cenić banja luka-i politikai elemző szerint az alig 15 000 lakosú Srebrenica rettenetesen szegény és mind a szerbek, mind a bosnyákok között nagyon magas a munkanélküliség. A háború előtti infrastruktúrát a mai napig nem sikerült helyreállítani. Az elemző hozzátette, hogy a választások éjszakáján mind Dodik, mind Izetbegović ott voltak Srebrenicában és próbálták csitítani a kedélyeket. Dodik főleg a győzelmi mámort követő duhajkodást igyekezett kordában tartani, míg Izetbegović a bosnyákokat vigasztalta azzal, hogy ez a szerb győzelem még nem a világ vége és adjanak a fiatal polgármesternek esélyt, hogy megmutathassa, tényleg rátermett-e a pozícióra.
Szerbek ünnepelnek Srebrenicában. A videón látható az őket körülvevő rendőrségi kordon (egyes beszámolók szerint az utca túloldalán Duraković hívei gyülekeztek, a két tábort igyekeztek a rendőrök egymástól távol tartani)
Fikret Abdić pedig polgármester lett Velika Kladušában, ezzel ő lett a legidősebb nyertese a választásnak. Murat Tahirović, a Népirtás Áldozatainak és Szemtanúinak Szövetsége vezetője szerint Abdić győzelme önmagában nem sokat jelent Bosznia-Hercegovinának, de maga az a tény, hogy egy ilyen jelölt, mint ő, nyerni tudott, az azt bizonyítja, hogy Bosznia-Hercegovinában ma kizárólag a nacionalizmus tud győzni. Gordana Knežević szerb újságírónő szerint ebből a helyhatósági választásból annyi tanulságot bizonyosan le lehet vonni, hogy mindegyik etnikai csoport elsősorban a saját (egykori) áldozataival van még mindig elfoglalva annak ellenére, hogy sokkal jobbat tenne az országnak, ha a lakosai állampolgárokként és nem valamelyik etnikai csoport tagjaként szavaznának.
(források: Transitions Online, Al Jazeera Balkans, BIRN, RFE/RL, danas.rs, N1 Srbija, Insajder, OCCRP - Organized Crime and Corruption Reporting Project, Independent Balkan News Agency)
