A trepčai bányakomplexum Koszovó északi, szerbek lakta részén, Mitrovica tartományban található. Elsősorban ólmot és cinket bányásznak itt, korábban ezüstöt, aranyat is termeltek ki, illetve kisebb mennyiségben közel 60 féle egyéb ércet. A kombinát 80-as években élte fénykorát, akkoriban több, mint 40 helyen folyt a kitermelés, illetve ezekhez egy sor további kohó és üzem tartozott. A komplexum fő része Mitrovicában volt, de a tárnák, folyosók átnyúltak a mai Szerbia, ill. Montenegro területére is. Akkoriban 23 000 ember dolgozott itt, majd a 80-as évek végén, 90-es évek elején több bányarészleget is bezártak. Összesen 7 maradt (a hozzájuk tartozó üzemekkel együtt), ahol jelenleg ólmot és cinket termelnek ki. A komplexum három nagy részre van osztva, a szerbek lakta területen lévő Északira, a Leposavić mellett található Középsőre, és az albánok lakta területen lévő Délire.

Trepča

(kép forrása: ekonomskevesti.com)

2015 januárjában a koszovói kormány államosítani akarta a bányát, elsősorban azért, mert a komplexum teljesen eladósodott, másrészt azért, mert a Koszovói Privatizációs Ügynökség (KPA) semmilyen tervet nem tudott felmutatni a bánya jövőjét illetően. Az államosításra vonatkozó törvényjavaslatot végül a szerb kormány nyomásának engedve visszavonták. Ennek híre viszont utcai zavargásokhoz vezetett Prištinában, illetve más nagyobb városokban (Lipljan, Ferizaj, Gjilan, stb.). A feldühödött tömeg követelte, hogy a kormány azonnal vegye állami kézbe a bányát; a tüntetők megrongálták a parlament épületét, végül összecsaptak a rendőrökkel. Többen megsérültek, köztük rendőrök is.

A tüntetők kövekkel dobálták a rendőröket

Legalább egy rendőrautót fel is gyújtottak

...vagy éppen Molotov-koktéllal dobták meg őket

(képek forrása: BBC)

A koszovói parlament végül - főleg az erőszakba torkolló demonstráció hatására - elnapolta a bányakomplexum államosítását, egészen ez év október elejéig. A bánya likvidálásának napját november 1-jével határozták meg, Priština pedig még a határidő lejárta előtt lépni akart. Először egy olyan törvénytervezettel álltak elő, amely - szándékuk szerint - megkönnyítette volna a trepčai kombinát újraállamosítását. A törvény általában a magánkézben lévő vállalatok újraállamosításáról szólt volna, és ennek egyik cikkelye vonatkozott volna Trepčára. Azonban amikor ez felvetődött, a koszovói parlament szerb képviselői tiltakozásul kijelentették, hogy amennyiben a parlament megszavazza ezt a törvényt, úgy ők "átgondolják a parlamentben elfoglalt helyüket". Branimir Stojanović szerb etnikumú miniszterelnök-helyettes például kijelentette, hogy ez a döntés (ti. a trepčai bányakomplexum államosítása) elfogadhatatlan. Szerinte a bánya a szerb kormány tulajdona. Meggyőződése, hogy nem gazdasági, hanem politikai érdekek állnak az államosítás mögött, ezek után pedig kijelentette, hogy ha a parlament megszavazza a törvényt, úgy ők (a koszovói szerb parlamenti képviselők) bojkottálni fogják a parlament ezirányú üléseit.

Branimir Stojanović

(kép forrása: radiokim.net)

A parlament végül elfogadott egy kizárólag Trepčára vonatkozó törvényt. Eszerint az állam részvénytársasággá alakítja a komplexumot. A részvények 80 %-a az állam tulajdonában lenne, a maradék 20 % a dolgozók birtokába kerülne. Mind a koszovói szerb képviselők, mind az ellenzék, mind Belgrád hevesen tiltakozott a törvény elfogadása ellen. Az ellenzék szerint nem kaptak elég időt arra, hogy a tervezetet átnézzék. Petar Petković, a belgrádi vezetés koszovói ügyekkel foglalkozó hivatalának igazgatóhelyettese azzal egyetértett, hogy valóban szükség lenne egy ilyen törvényre, de hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban Belgrád elvárta volna az kooperációt. Hozzátette, hogy ha Priština nem hajlandó együttműködni velük, arra ők jogi lépéseket fognak tenni. Goran Rakić, Mitrovica polgármestere pedig közölte, hogy ha a parlament ilyen horderejű döntéseket anélkül hoz, hogy előtte velük konzultálna, úgy ők ezeket nem fogják érvényesnek tekinteni. Felszólította továbbá a nemzetközi közösséget, hogy avatkozzon közbe. (Még olyan aggódó hangokat is lehetett hallani, mely szerint ez az ügy precedenst fog teremteni, hogy a koszovói vezetés további szerb tulajdon/oka/t sajátítson ki.) A trepčai szerb bányászok pedig tiltakozásul úttorlaszt csináltak Priština és Raška között.

A vajdasági televízió riportja a demonstrációról

A törvényt a tiltakozások és Belgrád nyomása ellenére elfogadta a parlament. A szerb képviselők betartották ígéretüket és testületileg bojkottálják azóta is a parlament üléseit. Isa Mustafa miniszterelnök viszont közölte, hogy Trepča márpedig Koszovó tulajdona. Sőt, tovább ment: arról beszélt, hogy szeretnének egy megvalósíthatósági tanulmányt, így további bányákat nyitnának meg, kohókat, vegyi üzemet létesítenének és így új munkahelyeket tudnának létrehozni. Erre válaszul Slavko Simić, a koszovói szerbek pártjának, a Srpska Listának (Szerb Lista) elnöke azt nyilatkozta, hogy ezzel az egésszel az a baj, hogy a legnagyobb érclelőhelyek, illetve a kiegészítő infrastruktúra, a hozzájuk tartozó gyárak mind szerbek lakta területen vannak, és ezeket mind szerbek építették, ill. hozták létre. Ha a koszovói kormány ezt mind államosítaná, azzal veszélyeztetnék a szerb közösséget. Hozzátette, hogy szerinte az egyetlen elfogadható megoldás az lenne, ha a kormány egyeztetne a szerb képviselőkkel és a tulajdonossal, és így keresnének közös megoldást. Elmondta még, hogy 3000 szerb bányász dolgozik az északi részen, a törvénytervezet nekik, a családjaiknak és az egész szerb közösségnek elfogadhatatlan.

Slavko Simić

(kép forrása: radiokim.net)

Marko Đurić, a szerb parlament koszovói ügyekkel foglalkozó hivatalának igazgatója összehívott egy rendkívüli sajtótájékoztatót és ott elmondta, hogy Szerbia Trepča ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsához fog fordulni. Elfogadhatatlannak tartotta továbbá, hogy az Európai Unió hallgat ebben az ügyben, ezen kívül bejelentette, hogy a szerb kormány érvénytelennek tekinti a koszovói parlament Trepča-törvényét. Erre viszont Dušan Janjić politológus reagált az N1 Srbijának adott interjújában. Szerinte ebben az esetben Szerbia törvényes keretek között semmit sem tud tenni, legfeljebb annyit, hogy diplomáciai eszközökkel próbálják enyhíteni a kárt. Đurić ENSZ-szel kapcsolatos ötletét "politikai marketing"-lépésnek nevezte. Amikor 2008-ban megtörtént a komplexum privatizációja, ezt az UNMIK a jelenlétével hitelesítette. Emiatt az ENSZ nem sok mindent tud tenni Szerbia érdekében, mondta Dušan Janjić. Szerinte talán az EU-nak lehetnek eszközei, hogy tegyen valamit Szerbiáért, de ahogy elmondta "a privatizáció óta Szerbia átpasszolta a labdát Koszovónak". Emellett Belgrádnak gyakorlatilag semmilyen befolyása nincs a koszovói parlamentre. Ha pedig jogi lépéseket fontolgatnának, akkor felmerül az az akadály, hogy ezzel elismernék Koszovó függetlenségét.

Végül a szerb parlament egy hivatalos levelet küldött Brüsszelbe, amelyben Trepča miatt tiltakoznak a Brüsszeli Megállapodásra hivatkozva. Erre viszont Edita Tahiri, Koszovó egykori miniszterelnök-helyettese, jelenleg a kormány Szerbiával való párbeszédért felelős minisztere reagált: megismételte Isa Mustafa szavait, miszerint Trepča Koszovó tulajdona, ezért nincs miről tárgyalniuk Belgráddal. Nem hajlandóak semmiféle egyeztetésre, Brüsszel beavatkozását pedig kereken elutasította, mondván Brüsszel csak akkor avatkozhat bele, ha mind a szerb, mind az albán fél egyetért a kérdésben, márpedig Priština nem bocsátkozik tárgyalásba a saját tulajdonáról. (Közben az EU elutasította Szerbia hivatalos levelét. Maja Kocijančič, az EU szóvivője csak megerősíteni tudta Tahiri szavait, bár némileg diplomatikusabban.)

Edita Tahiri

(kép forrása: slobodnaevropa.org)

Végül Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök hivatalos sajtótájékoztatón közölte, hogy Belgrád elutasítja a trepčai bányakomplexumról szóló törvényt. Szerintük Trepča alapvető fontossággal bír a koszovói szerbek megélhetéséhez, Belgrád pedig továbbra is a szerb államot tekinti a bánya tulajdonosának. Nyomatékosan kijelentette, hogy semmilyen olyan lépést nem fognak tenni, amellyel azt a látszatot keltenék, hogy elismerik Koszovó függetlenségét. Az újságírók kérdésére viszont nem mondott semmi konkrétumot, hogy mit terveznek a kombinát jövőjével kapcsolatban.

Trepčai bányászok. Őket senki sem kérdezi

(kép forrása: mintpressnews.com)

(források: Wikipedia, BIRN, N1 Srbija, Independent Balkan News Agency, Al Jazeera Balkans, RFE/RL, Danas, Insajder, Vajdaság Ma)