Az előző blogposztban volt szó a népszavazás előzményeiről, a nemzetközi nyomásról, illetve arról, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik mindezek ellenére meg akarja tartani a referendumot. Meg is tartották, szeptember 25-én, és sikerült vele komoly feszültséget kelteni a térségben.

Még a népszavazás előtt megszólalt az egykori háborús veterán Sefer Halilović és kijelentette, hogy ez nem az entitás nemzeti ünnepéről fog szólni, hanem ez egy főpróba egy esetleges ezután következő referendumhoz, ami már arról fog szólni, hogy a Köztársaság kiválik Bosznia-Hercegovinából. Amennyiben pedig ez így is fog történni, úgy az erőszakot fog vonni maga után, ennek pedig a végső folyománya az lesz, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság el fog tűnni a térképről. Belgrád azonnal reagált Halilović kijelentésére, közölték, hogy nyílt háborús uszításnak veszik az egykori tábornok szavait. Ivica Dačić szerb védelmi miniszter még azt is hozzátette: Halilović megnyilvánulása azt tükrözi, hogy Bosznia-Hercegovinában még mindig vannak háborús tervek.

Sefer Halilović

(kép forrása: blic.rs)

Enver Kazaz bosnyák történészprofesszor szerint azonban Szerbia túlreagálta Halilović szavait. Halilović marginális figura az ottani közéletben: van ugyan egy viszonylag jelentéktelen pártja, a Bosznia-Hercegovinai Hazafias Párt (BPS), akik a legutóbbi választáskor egyetlen képviselőt tudtak delegálni a szarajevói parlamentbe. A professzor szerint ebből annyi tanulságot lehet levonni, hogy a régió politikai stabilitása valójában mennyire törékeny és mennyire képtelenek arra, hogy fenntartsák a békét és a demokratikus értékeket.

Milorad Dodik közben elutazott Moszkvába, ahol szeptember 22-én tárgyalt az újonnan megválasztott Vlagyimir Putyin elnökkel. Részleteket nem volt hajlandó elárulni, kizárólag általánosságokat mondott a sajtótájékoztatón, azzal együtt a tárgyalást a maga részéről "nagyon sikeresnek" ítelte. Egyes források szerint nem hivatalosan megkérte Putyint, hogy támogassa a népszavazást. Putyin annyit mondott erre, hogy nyíltan nem fogja támogatni őket, de nem is fogja megakadályozni. (A hivatalos orosz álláspont szerint a boszniai szerbeknek joguk van népszavazást tartani az őket érintő kérdésekről.)

Milorad Dodik és Vlagyimir Putyin

(kép forrása: Independent Balkan News Agency)

Végül szeptember 25-én a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság határozata és az ország ENSZ-megbízottjának javaslata ellenére megtartották a népszavazást a január 9-én tartandó nemzeti ünnepről. A részvételi arány a szerb entitás választási bizottságának elnöke szerint 55 %-os volt. Elsöprő többségben, 99,8 %-ban szavaztak igennel. Komolyabb incidens nem történt sehol.

Így nézett ki a szavazólap

(kép forrása: N1 Srbija)

A bosnyák oldalról viszont többen megkérdőjelezték a népszavazás érvényességét. Az ő szakértőik szerint a referendum legjobb esetben is 47-49 %-os részvételi aránnyal ért véget. A nyugati hatalmak is folyamatosan kifejezték az aggodalmukat. Szerintük ez teljesen aláássa a Daytoni Békeszerződést - egyedül Oroszország üdvözölte a népszavazást. Sőt, egyes források szerint a referendum napján több boszniai szerb intézmény kapott e-mailben fenyegetést szélsőséges iszlamistáktól, hogy "szerb vér fog folyni az utcákon".

Milorad Dodikot viszont mindez nem zavarta. Történelminek nevezte a referendumot, ünnepnapnak a térségben élő szerbek számára. "Ma megmutattuk, hogy megküzdünk a szabadságunkért", mondta a népszavazás utáni beszédében.

Másnap viszont a szarajevói főügyészség közölte, hogy Dodik ellen eljárást fognak indítani, amiért figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság döntését és megtartotta a népszavazást, ezzel gyengítve a bosznia-hercegovinai intézményrendszert. Bakir Izetbegović, Bosznia-Hercegovina elnökségének bosnyák tagja pedig még a népszavazás napján mondta, hogy meglesz a következménye annak, ha valaki szembemegy az Alkotmánybíróság, az ENSZ-megbízott és végső soron a nemzetközi közvélemény akaratával. Őhozzá csatlakozott Ćamil Duraković, Srebrenica polgármestere, aki a népszavazást gúnyosan "kisebb közvélemény-kutatásnak" nevezte és hozzátette: a ráköltött 700 000 euró túl nagy ár volt ezért a referendumért. (Duraković egyébként maga is háborús veterán, a srebrenicai mészárlás egyik túlélője.)

Dodik eleinte hetyke hangot ütött meg a médiában. Először Halilović fenyegetésére azt nyilatkozta, hogy ha az ő referendumukra erőszakkal akarnak válaszolni, akkor annál inkább ki fognak lépni Bosznia-Hercegovinából. Közölte továbbá, hogy ha a főügyészség eljárást akar indítani ellene, akkor "ha valakit emiatt le akarnak tartóztatni, akkor tartóztassák le az egész népszavazást" és nyilvánvalóvá tette, hogy nem fog elmenni a tárgyalásra. Ezek után Dragan Mektić bosnyák védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy ha Dodik nem jön el magától, akkor tényleg le fogják tartóztatni.

Akár ennek hatására, akár azért, mert a referendum után telefonon beszélt Vučić szerb miniszterelnökkel (és Belgrád esetleg elejtett néhány megjegyzést azzal kapcsolatban, hogy nem kellene a helyzetet még feszültebbé tenni), Dodik egy tegnapi interjúban már arról beszélt, hogy nem akar háborút, ő csak a boszniai szerbek jogaiért küzd. Ezen kívül többször is megemlítette, hogy nem lesz újabb referendum, hacsak nem látják feltétlenül szükségét. De hozzátette azt is, hogy neki is fontos a Daytoni Békeszerződésben foglaltak maradéktalan betartása.

A végszó pedig legyen Dušan Janjić szerb politikai elemzőé.

Dušan Janjić

(kép forrása: srbijadanas.net)

Dušan Janjić az N1 Srbija műsorában kifejtette: az emberek nem kaptak megfelelő választ arra, hogy mi lesz a referendum után. Szerinte az embereket a félelem vezette a szavazófülkékbe (főleg a Halilović-Dačić szóváltás után). Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a boszniai szerb vezetők mennyire semmibe veszik az Alkotmánybíróság döntését és az ENSZ-megbízott határozatát. Végül pedig hozzátette: Bosznia-Hercegovinában az emberek nem bíznak egymásban és a politikusok ezt a bizalmatlanságot félelemkeltésre használják. Szerinte ez a félelemkeltő retorika az október 2-án esedékes parlamenti választásoknál is meg fog jelenni.